Módosultak a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények
A Magyar Közlöny 2013. március 19-i, 46. számában jelent meg a 2013. évi XVI. törvény a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról, amely a szellemi tulajdont érintő jogszabályok közül elsősorban a szerző jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, a szabadalmi ügyvivői törvény, a szabadalmi törvény, valamint a védjegytörvény módosítását célozza. A legfontosabb módosítások a következők.
A törvényben szereplő szerzői jogi tárgyú módosítások elsősorban uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálnak. A törvénymódosítás célja, hogy a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK (2006. december 12.) irányelvét, az ún. „védelmi idő” irányelvet módosító 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültesse, azaz a módosított irányelvvel összeegyeztethető hazai szabályozást alkosson. Az előadóművészek alkotó hozzájárulásának társadalmilag elismert fontosságát tükrözi tehát ez a jogharmonizációs kötelezettségből fakadó módosítás, amely a hangfelvételben rögzített előadóművészi teljesítmények ötvenéves védelmi idejét a szerzőkével azonos szintre, hetven évre emeli. Így megfelelő szintű védelemhez juthatnak azok az idős művészek is, akik fiatal korukban kezdték a karrierjüket. A módosítás emellett bevezet egy speciális felmondási jogot is, amelynek funkciója, hogy azok az előadóművészek, akik kizárólagos jogaikat a hangfelvétel-előállítókra ruházták át, ténylegesen részesüljenek a védelmi idő meghosszabbításának előnyeiből. Az irányelv-módosítás uniós szinten egységesíti a többszerzős szöveges zeneművek védelmi idejének számítását is. Mivel azonban szerzői jogunkban már a jelenleg hatályos szerzői jogi törvény megalkotásának idején, 1999-ben is levezethető volt az irányelvi szabály, így annak csupán technikai jellegű kiigazítása történt meg. A törvény a védelmi idővel összefüggő szabályokon kívül előirányozza a 2011-ben átfogó módosításon átesett hazai közös jogkezelési szervezet-rendszer felügyeletének további fejlesztését az átláthatóság és a hatékonyság fokozását célzó részletszabályok bevezetésével.
A törvény - módosítva a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. év XXXII. törvényt - a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara által felvetett igényeket is figyelembe véve az ügyvédi hivatás szabályozásához illeszti a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó egyes rendelkezéseket (például a titoktartási kötelezettség szabályait), valamint kiegészíti a szabadalmi ügyvivők által ellátható szerzői jogi feladatok körét az adatbázisok védelmére és az önkéntes műnyilvántartásokra vonatkozó eljárásokkal. A törvény - figyelemmel a tudományterületeken az utóbbi évtizedekben megfigyelhető fejlődésre is - áttekinthetőbbé teszi az ügyvivői tevékenység végzéséhez szükséges képzettségre vonatkozó szabályokat, példálózó jelleggel felsorolva azokat a természettudományi tárgyú képesítéseket, amelyek az ügyvivői tevékenység végzéséhez és az ügyvivőjelöltként történő működéshez szükségesek.
A törvény az iparjogvédelmi törvényekben számos kodifikációs és technikai korrekciót végez el, másfelől deregulációs szükségleteknek is eleget tesz egyes korábbi módosító törvények hatályon kívül helyezésével és a továbbra is alkalmazandó átmeneti rendelkezések átültetésével a módosított törvényekbe. Emellett kiigazít egyes eljárási szabályokat - építve az ügyfelek (ügyvivők és jogi képviselők) által jelzett tapasztalatokra és javaslatokra is.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításai között egy gyakran felmerülő gyakorlati problémát orvosol az az újítás, amely a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság számára célhoz kötött iratbetekintési jogot biztosít a közzététel előtt álló szabadalmi bejelentések vonatkozásában.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosításai között fontos elem az együttes és a tanúsító védjegyekre vonatkozó szabályok egyszerűsítését, az átláthatóbb jogalkalmazást és életszerűbb használati feltételeket hozó kiigazítás. A nemzetközi védjegybejelentésekkel kapcsolatos ügyintézést hivatott egyszerűsíteni az ezzel kapcsolatos egyes kérelmek elektronikus benyújtását lehetővé tevő módosítás.
A törvény rendelkezései főszabályként 2013. április 1-jén léptek hatályba. Későbbi hatálybalépés - 2013. november 1-je - vonatkozik a védelmi idő irányelv módosításából fakadó új szabályokra, valamint 2014. január 1-jével lép hatályba a nemzetközi védjegybejelentés elektronikus megtételét, illetve egyes ezzel kapcsolatos további kérelmek elektronikus benyújthatóságát lehetővé tevő szabály.